Vedd ölbe, ringasd,
énekelj!
A Ringató sorozat
bemutatása
Nincs könnyű dolga annak, aki
népdalgyűjteményekről akar recenzió írni. Sok-sok rövid, azonos hangzású
dalocska, amivel az egészen pici gyerekeket lehet szórakoztatni. Aztán a másik
könyvben már összetettebb, komponáltabb dalok vannak hangszeres kísérettel, de
akkor is csak egy nagy zenei anyag, ami különösebb kommentárt nem igényel. Nem
is a köteteket, inkább a módszert szerettem volna elemezni, bemutatni, amire az
egész Ringató épül. Ehhez hívtam segítségül a foglalkozások alapítóját, Gállné
Gróh Ilonát, aki rendületlen lelkesedéssel mesélt 25 éves munkásságáról. A vele
készített interjú részleteit igyekeztem a megfelelő helyekre beilleszteni, hogy
kellően megvilágítsák a módszer lényegét.
Ringató – Ölbéli
játékok
A zöld könyv
Az alapkönyv. Had legyek őszinte: főleg amiatt választottam a Ringató
kötetek elemzését, mert én magam is most ismerkedem a módszerrel. Egy lassan 7
hónapos kislány anyukájaként minden olyan programot értékelek, amire ennyire
pici gyerekkel is el lehet menni, amit egy ennyire pici gyerek is képes
élvezni. Már egészen a kezdetektől énekeltem a kisbabámnak, mostanra egészen
határozottan látni, mik a kedvenc dalai, amire mindig felragyog a tekintete. A
zene eszköz, amivel feszültséget lehet oldani, figyelmet lehet elterelni és
fent tartani, egy közös tér, amit be lehet tölteni. Az ölbéli játékok, az
úgynevezett zöld könyv tartalmazza azt a gyűjteményt, ami a Ringató alapja.
Ezek a dalok kifejezetten a 0-3 éves korosztályt célozzák meg, és haladnak a gyerek
fejlődésének ütemében. A lekottázott mondókák mellett pedig kis
szövegbuborékokban és bekezdésekben ott vannak az instrukciók, amik különböző
mozgásformákkal egészítik ki az éneklést, így adva egy komplex élményt.
Amikor az intejút készítettem Ilonával,
két dolgot emelt ki a könyvekkel kapcsolatban: a csodálatos illusztrációkat, az
általa nagy gonddal kitalált játékos fejezetcímeket, amik tökéletes egységet
alkotnak.
A zöld könyv felosztása:
Simogatók, arcot,
kezet érintgetők
Billegők, ballagók,
tipegők, topogók
Lábmozgatók,
kézmozgatók, dülöngélők
Ide-oda hintáztatók,
libbenők
Lovon zötyögők,
kocsin zötyögők
Csiklandozók,
dögönyözők
Kézcsattantók,
ujjszámolók
Altatók,
rengetők-ringatók
Kacagtatók,
hangutánzók, mókázók
Magyar népdalok
Európai népek dalai
A fejezetek úgy haladnak előre, ahogy a
gyermek mozgásfejlődése is. Nem is gondolunk rá sokszor mekkora ereje van az
érintésnek. Én az egész könyv és az egész módszer lényegét abban látom, hogy
komplex módon erősíti a kötődést anya és gyermek között. Ez a korosztály még
kevéssé tudja élvezni a szépen komponált dalokat, vagy a jól megírt szövegeket,
egy simogatást, vagy egy csiklandozást viszont nagyon tud élvezni dalolás
közben. És ha egy-két évesen ennyire szeret dalolva modnókázni, akkor a zene
szeretete később is el fogja kísérni. Erről szól a korai zenei nevelés.
„Mi mindenekelőtt a szülőket célozzuk meg. Az egy másik dolog, hogy ott
vannak a gyerekek, és természetesen rájuk is hat az a környezet, nem tudják
kivonni magukat a zenei ingerek hatása alól, de nincsen szándékos tanítás a
gyerekek számára. A szülők számára is pusztán mintát adunk. Miközben mi történik?
Erősődik a gyermek és szülő közti kapcsolat, hiszen együttesen élnek át olyan
élményeket, amik mindenek előtt az érzemlekre hatnak. És így fejlesztik a
kicsik különzöbő képességeit is, úgy, mint képzelet, emlékezet, figyelem, a
mozgásfejlődését, a beszédfejlődését segíti a hangok formálásával. Ennek a
zenei nevelésnek az úgynevezett transzfer hatásai áttevődnek a teljes
személyiségre.”
Vegyük például a Billegől, ballagók,
tipegők, topogók fejezetből a Jár a baba jár című mondókát. A lekottázott ének
alatt a következő útmutató: „járni tanuló kisgyereknek énekelgetjük, fogjuk a
kezét, vagy csak figyeljük, ahogy egy-egy rövidebb távolságot bizonytalanul
egyensúlyozgatva már maga is megtesz. Énekléssel biztatjuk.”
Fontos hangsúlyozni, hogy a 0-3 éves korosztály
esetén nem beszélhetünk még tanításról. Ott csak jelenlét van, és nem annyira
fókuszált figyelem, amit minél tovább fent kell tartani.
„Ezekből a félórás foglalkozásokból merítsenek mintát, merítsenek zenei
anyagot, vigyék haza a foglalkozásokon kapott érzelmi tartalékokat. Ugyanakkor
nem várjuk el, és nem is cél, hogy tanrend szerint gyakorolják a szülők otthon
ezt a gyerekekkel. Az lenne a
normális, ha nagyon természetesen, szinte észrevétlen válna ez a hétköznapjaik
részévé. Mi a felnőtteknek is tanítunk, ami a gyerekek számára is
meghallgatandó, de ami elsősorban a szülőknek szól, és ők lelik benne örömüket.
Ez a cél, hogy jól essen együtt énekelni, olyasmit is, ami a felnőttek éneke
élményét szolgálják.”
Az első könyv illusztrációit Maros
Kriszta készítette. A főleg narancssárgával, pirossal, meleg és élénk színekkel
és puha, elnagyolt, gombölyű ábrákkal tarkított oldalak könnyen észrevehetőek
és kedvelhetőek a legkisebbek számára is. A köny mellé CD melléklet is
tartozik, ami egyfajta mankó lehet, hogyan szól a dalocska, ha valaki nem tud
kottát olvasni.
Ringató –
Sárkányparipán vágtattam
A lila könyv
Ebben a kötetben különböző népek
gyerekdalait válogatta össze Ilona. Az első, kisebbeknek szóló kötetkhez képest
ezek már összetettebb, hangszeres, komponált dalok. Olyan szerzőktől, mint
Kodály Zoltán, Szőnyi Erzsébet, szép magyar szövegekkel Csukás Istvántól, Weöres Sándortól,
Gazdag Erzsitől. Ezek a dalok még
elég nehezek, hogy az óvodás korosztály egyedül énekelje, viszont hallgatni
nagyon szeretik, és ezáltal megismerik őket. A Ringatónak ugyanis nem titkolt
célja az is, hogy egy zenei műveltséget is átadjon a gyerekeknek, miközben jól
érzik magukat. Ennek az alapvetéseit Kodály Zoltán rakta le.
„Csak néhány dolgot sorolnék fel ebből a kodályi koncepcióból, ami
számunkra lényeges a Ringató szempontából: nagyon korán kezdjük a zenei
nevelést, nincsen alsó korhatár, már várnadósan is érdemes eljönni az
édesanyáknak. Olyan értékes zenei
anyagot, komponált zenei anyagot szeretnénk eléjük tárni, ami már a
legkisebbeknek is a lelki tápláléka lehet. Nagyrészt a magyar néphagyományokból
merítünk, de kiegészítjük ezt más népek gyerekdalaival, szép, ízléses magyar
szövegezéssel. Szintén Kodályra hivatkozva mondjuk azt, hogy nincsen gépi,
felvételről játszott zene, hanem élő ének szól, és a foglalkozásvezető
hangszeres játékával találkoznak a Ringatóra érkezők. A legfontosabb az
ilyenkor létrejövő közös énekes élmény, életkornak megfelelő zenei
anyaggal.Tehát meg volt az elv. Amit mi tettünk hozzá úgymond hiányzó
láncszemként az a gyakorlat, hogy hogyan segítsük a szülőket, milyen
technikával, hogy ezt a legkisebbeknek szóló zenei nevelést elsajátítsák. Ez
1991-ben alakult ki, mikor először elkedzem foglalkozni kisgyeremekes
családokkal Szekszárdon. És akkora érdeklődés keletkezett a foglalkozásaim
iránt, hogy akkor úgy gondoltam, hogy rendben, akkor gyűjtök magam köré
kolléganőket, és legyen minél több éneklő család otthon. „
A lila könyv fejezetei:
Állatok
Természet, ünnepek
Altatók és minden
más
Ez a kötet már tisztán a zene élvezetéről szól, amire
egyedül is képesek az óvodás gyerekek. Ez a könyv is gyönyörűen van
illusztálva, Szepesi Szűcs Barbara képeivel, amit éneklés nélkül is szívesen
forgatnak a lurkók.
Ringató – Hatvan
magyar népdal
A piros könyv
Ez a kötet hatvan magyar népdalt tartalmaz, különböző
tájegységekről. Ezeknek egy része ismerhető iskolából, óvodából (például
Kiskece lányom), egy része viszont szándékosan ismeretlenebb. A könyv célja
ezeket is megismertetni és megszerettetni a gyerekekkel. Amikor a ringatókon
ebből énekelnek, először csak fel akarják kelteni az érdeklődést, annyira, hogy
otthon szívesen nézzen utána a könyvben a gyerek. A tájékozódást segíti a kötet
utolsó oldalain található térkép, ami a népdalgyűjtési területeket ábrázolja és
ismerteti. Aszerint a gyűjtési elv
szerint, amit még Bartók Béla határozott meg.
A piros könyv fejezetei:
Dunántúl
Feldöld
Alföld
Erdély és Bukovina
Moldva
Ez a könyv már nem csak
illusztrációkkal, hanem mottókkal is kiegészíti a zenei nevelést. Az olvasni
tudó gyerekek így Bogdán Viki gyögyörű festményszerű képein túl magvas
gondolatokkal is megismerkedhetnek.
„Az éneklés szelíd, nem agresszív
tevékenység, pedig éppen átadod magad a meggyőzésnek. Mert az éneklés
mindenképpen meggyőzés – önmagadé éppúgy, mint aki éppen hallgat. Ez benne
rejtőzik.” (Marosi Julianna)
„Minden egyes dalról elmondhatjuk, hogy
a maga nemében egy-egy kis remekmű. Neves költőink is tanulhatnak ebből a
tiszta és annyi őszinteséggel áramló költészetből” (Sebő Ferenc)
A Ringató sorozat összes kötete
egyaránt készült kisgyeremekes családoknak, kisgyermeknevelőknek,
óvodapedagógusoknak, de még általános iskolai énektanításban is hasznát tudják
venni. Gróh Ilona szinte minden egyes nap kap visszajelzést a könyv és a
módszer hasznosságáról.
„ Folyamatosan kapom a visszajelzéseket, ami nekem nagyon nagy élmény, hogy
mennyit használják, mire használják. És ez nekem nagyon nagy öröm. Pont tegnap
hívtam egy színházat, ahol bemutatkoztam, és a vonal végén a következőt hallom:
„Jaj, pont tegnap énekeltünk a könyvedből, amikor meggyújtottuk az adventi
koszorún a 3. gyertyát, és az 5 éves gyerekem futva hozta elém a könyvet, hogy
ebből énekeljünk” Úgy nészperűsíti a magyar népdalokat és az éneklést, hogy
nézegetni is jó, mint egy mesekönyvet. Egyszerre van egy magas szakmaisága,
úgy, hogy közben érthető és szerethető.”
Gállné Gróh Ilona
1956-ban
született Komlón.
Zenei képesítést
Pécsett a zeneművészeti szakközépiskolában, majd a
Janus Pannonius
Tudományegyetemen szerzett. Karvezetőként és énektanárként 1979 óta dolgozik. A
Ringató módszer akkor született meg, mikor dokumentálni kezdte második
gyermekével közös énekléseit, énekes játékait. Az anyagot több, mint 3 éven
keresztül gyűjtötte, majd az MTA Pszichológiai Intézetének fejlődéslélektani
osztályán két oktatófilm is készült belőle, mely a korai anya-gyermek
kapcsolatban a kommunikáció és a zenei képességek fejlődését mutatja be. Az első Ringatókat 1991-ben kezdődek,
amikor a Szekszárdi tanítóképző főiskolán tanított, és lukas óráiban a
kollégium társalgójában tartott énekes, zenés foglakozást kisgyeremekes
családoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése